1.
Az
eladó által fizetendő: a személyi jövedelemadó
A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. A személyi jövedelemadó elnevezése rövidítve: szja.
Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha
a) az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5, illetve 15 éven belül értékesíti, és
b) az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.
Az 5 éves értékesítési határidő lakóház, lakás esetében érvényesül, minden más ingatlan tekintetében 15 éven belül értékesítés esetében merülhet fel az szja fizetési kötelezettség.
Az szja mértéke (ha például a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak): az adó alapjának 16 %-a. Az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet lesz az szja alapja, és a szerzés időpontjától függően az így megkapott összegből az alábbi mértékben számítandó ki a fizetendő adó:
A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. A személyi jövedelemadó elnevezése rövidítve: szja.
Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha
a) az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5, illetve 15 éven belül értékesíti, és
b) az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.
Az 5 éves értékesítési határidő lakóház, lakás esetében érvényesül, minden más ingatlan tekintetében 15 éven belül értékesítés esetében merülhet fel az szja fizetési kötelezettség.
Az szja mértéke (ha például a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak): az adó alapjának 16 %-a. Az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet lesz az szja alapja, és a szerzés időpontjától függően az így megkapott összegből az alábbi mértékben számítandó ki a fizetendő adó:
A
szerzés éve
|
A
fizetendő összeg százaléka
|
2015.
- 0. év
|
100
|
2014.
- 1. év
|
100
|
2013.
- 2. év
|
90
|
2012.
- 3. év
|
60
|
2011.
- 4. év
|
30
|
2010.
- 5. év
|
0
|
Az szja-val kapcsolatos részletes információkat, vonatkozó jogszabályokról szóló tájékoztatókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról letölthető 9. számú információs füzetből ismerhető meg. A NAV tájékoztatója teljeskörűen, és példákon keresztül kiszámítva mutatja be az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. Fontos tudni, hogy az szja szabályai is változtak, ezért az Ön szerződésének évében hatályos előírásokat (is) érdemes tanulmányoznia.
Az NAV tájékoztatói innen letölthetők:
- Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek2015. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai
- Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek2014. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai
- Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek2013. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai
- Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek2012. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai
- Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek2011. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai2.
A vevő által fizetendő: visszterhes vagyonátruházás illeték
Ha valaki ingatlant vásárol, akkor a vásárláshoz kapcsolódóan nem szja, hanem illetékfizetési kötelezettsége áll fenn. Az ingatlan vásárlásához kapcsolódó illeték elnevezése: visszterhes vagyonátruházás illeték.
Az illeték megállapítása során nincs időkorlát, ha valaki vásárol – függetlenül attól, hogy korábban volt-e ingatlana – az illetékfizetési kötelezettsége fennáll. Az illeték mértéke jelenleg a vételár 4 %-a.
A korábbi eladás kizárólag illetékkedvezmény szempontjából érdekes, de az is csak akkor, ha a korábbi eladás és a vásárlás között nem telt el 1 év. Ezt az illetékkedvezményt hívják cserepótló illetékkedvezménynek (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, Itv. 21. § (5) bek.). A korábbi ingatlan hiánya esetében az első lakástulajdonhoz kapcsolódó illetékkedvezmény (Itv. 26. § (6) bek.) feltételeiről érdemes tájékozódni.
A visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó előírások megismerésére szintén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról letölthető anyagot javaslom. A 19. számú információs füzetből megismerhető az illetékkedvezmények és az illetékmentességek teljes felsorolása, és az érvényesítésük feltételrendszere is. Itt is jeleznünk kell, hogy a konkrét adásvételi szerződés évében hatályos szabályokat érdemes tanulmányozni.
Az NAV tájékoztatói innen letölthetők:
- A visszterhes vagyonátruházási illeték (2015. év)
- A visszterhes vagyonátruházási illeték (2014. év)
- A visszterhes vagyonátruházási illeték (2013. év)
- A visszterhes vagyonátruházási illeték (2012. év)
- A visszterhes vagyonátruházási illeték (2011. év)
